Holnap kezdetét veszi a tavaszi szünet. Az a tavaszi szünet, amit talán mindannyian a legjobban várunk a téli didergős hónapok után. Legyen az gyerek egész hetes vagy felnőtt pár napos húsvéti szabadsággal, abban mind egyetérthetünk, hogy a tavaszi feltöltődés gondolata mindenkit várakozással tölt el. De mit tegyünk, ha terveinket egy csapásra keresztül húzta a karantén? A megújulás csak nem maradhat el. 

A tavasz eljövetelének nagy hagyománya van az irodalomban is. Az iskolában a költői képek közül talán elsőként tanuljuk meg, hogy a tavasz egyet jelent a megújulással, reménnyel. Nem csoda, hisz az óév utolsó és az újév első néhány hónapjának szürkés, borongós időszaka után izgatottan várjuk az első rügyeket, az első napfényes, madárcsicsergős reggelt, az első teraszon elfogyasztott kávét és az első munkanapot, amikor nem sötétben kell hazaindulnunk a nap végén. Úgy tűnhet, idén a nagy családi összejövetelek, kirándulások, aktív kültéri programok és felfedezések hiányában csak a remény maradt nekünk, a megújulás elmarad. De felfoghatjuk ezt úgy is, mint kihívás, hisz a megújulás talán soha nem volt ennyire fontos, mint most. 

Koren Balázs, a HiperSuli szakmai vezetője is úgy látja, a tavaszi szünet remek lehetőség arra, hogy szusszanjuk egyet az elmúlt hetek őrült tempója után. Nem csupán azért, mert egy rövid időre megszűnnek a kötelességek, hanem azért is, mert ez egy vissza nem térő alkalom arra, hogy mentálisan is felkészítsük magunkat az előttünk álló hetekre, hónapokra. Fontos, hogy jól, tudatosan használjuk a rendelkezésünkre álló napokat. 

Rendezzük sorainkat! 

Mielőtt belevetnénk magunkat a pihenésbe, érdemes végig gondolni, hogy milyen lezáratlan feladataink torlódtak fel az elmúlt hetekben, milyen kötelezettségeknek nem tettünk eleget idő, vagy épp energia hiányában. Ezeket most újra elővéve, szánjuk arra a szünet első egy-két napját, hogy hiánytalanul lezárjuk nyitott feladatainkat. Fontos, hogy a szünet után már ne a múltbéli elmaradásainkkal küzdjünk, hanem az előttünk álló kihívásokra koncentrálhassunk – javasolja Balázs. 

Bizonyára mindenkinek maradtak olyan megválaszolatlan kérdések a fejében, amikre eddig nem volt alkalma választ keresni. Olyan házi feladatok, munkahelyi elvégzendők, amik újra és újra a prioritási lista végére sorolódtak. Ezeket igyekezzünk most tisztázni magunkban, zárjuk le a nyitott kérdéseket és teendőket. 

Pihenés vagy egy újabb megpróbáltatás? 

Az előttünk álló néhány napos szabadság jól fog esni a zilált időszak után, egyúttal újabb megpróbáltatás elé is állítja a szülőket, hiszen az iskola átmeneti megszűnése mellett a karantén változatlan marad. Nehéz feladat lehet számukra órarend és házi feladatok hiányában egész napra lekötni a gyereket, miközben a környezetükben semmi nem változik. Ebben a helyzetben is kell biztosítani az ünnepi hangulatot a család számára, ami talán az eddigi legnagyobb próbatétel. Ha eddig az online tanulás és házi feladatok kényszerítették a gyereket számítógép elé, most ne a szülő legyen az, aki ugyan ezt teszi vele. Éljünk a felszabadult idő adta lehetőséggel, legyen ez a közös társasozások, kártyapartik, nagy beszélgetések ideje. Ne feledkezzünk meg a szűk családi körben is megvalósítható húsvéti hagyományainkról sem, hiszen azok ugyan olyan, vagy talán fontosabbak is, karantén ide vagy oda. Ezek mellett továbbra is kiemelkedően fontos a mozgás. Amíg tehetjük, minden nap szánjunk miniumum egy órát valamilyen testmozgásra. Lehet ez egy közös futás, séta a közeli parkban, vagy torna a nappaliban. A lényeg, hogy legyen alkalmunk levezetni a feszültséget, legyen valami, ami a szervezetünket is működésre sarkallja. – vallja Balázs. 

Bár a karantén jelentősen leszabályozza a lehetőségeinket, mégis lényeges, hogy otthon, szűk családi körben is megtaláljuk a magunk tavaszi megújulását, hogy aztán feltöltődve vághassunk neki az iskolának és a munkának. 

Tagged in: