Áhli Mariann coach-ként gyakran szembesül a kérdéssel gyermekes klienseitől, hogy vajon mi a jó taktika a nyári szünet eltöltésére: kell-e a szülőnek programokat biztosítania, mikor kerüljön elő a nyári olvasólista, illetve, hogy jó-e az, ha a gyerek unatkozik.
Legújabb írásunkban ezeket a kérdéseket járjuk körbe Mariannal.
A jelenlegi helyzet kihívásai
A koronavírus-járvány nem csupán az idei tanév utolsó hónapjaira állította kihívás elé a szülőket, a nyári szünet majd’ akkora – ha nem nagyobb – logisztikai megmérettetés számukra. A megcsappant szabadságok, a továbbra is tapasztalható egészségügyi- és egzisztenciális bizonytalanság sok szülő életét nehezítik meg. Mindezek tetejébe pedig felmerül a kérdés: „Mi legyen a gyerekkel a nyári szünidőben?”
Általános igazságként megfogalmazható, hogy a mértékletességet ebben a helyzetben is érdemes szem előtt tartani.
Nyári szünidő, mint folyamat
A gyerekeknek egészen eltérő igényeik vannak a nyári szünet elején, közepén és a tanév kezdetéhez közeledve. Emiatt praktikus, ha a szünidő egészére, mint folyamatra tekintenek a szülők.
- Kötetlen időtöltés, szabadon
A gyerekek általában az iskolai időszakhoz köthető kereteket szeretik levetni a szünidő elején, meg szeretnék tapasztalni a kontrollmentességet a hónapokig tartó szigorú beosztást követően. Jótékonyan hathat rájuk egy átmeneti, kötetlenebb időszak, amivel a szülők segítik a gyermek átállását. Előfordulhat, hogy egyszerre mindent akarnak majd játszani, tapasztalni, de az is, hogy rá kell hangolódniuk a hirtelen jött szabadságra és eleinte unatkozni fognak majd. Bár az idei nyári szünet már javában zajlik, a jövőre nézve fontos megérteniük a szülőknek ezt az átmeneti helyzetet, és azt, hogy nem kell azonnal feladatokat, programokat biztosítaniuk a gyerekek számára. Legyen a szabadság és kötetlen időtöltés a jelszava a nyár eleji időszakoknak.
- Közös tervezés
A kötetlen időtöltés időszakát követően érdemes elkezdeni a közös családi nyaralás, programok megszervezését. Jó, ha a gyereket is bevonják a szülők ebbe a folyamatba, tájékozódnak arról, hogy gyermeküknek mi is jelentene kikapcsolódást, élményt. A szórakozáson túl ugyanakkor ebben a fázisban szükséges a szünidőre kapott iskolai feladatok tervezéséről is beszélni, a gyerekkel közösen kitűzni a beadandók, olvasónaplók és más teendők elvégzésének határidejét, megtervezni az időzítést, és a későbbiekben ehhez tartani magukat.
- Változatosság és egyensúly fenntartása
Élményközpontú társadalmunk jellemzője, hogy szeretnénk minden élményt átélni, hajszoljuk a programokat, de a valódi megélés sokszor elmarad. Éppen emiatt nem kell a gyerek szünidejének minden percét megszervezni, hiszen a fiatalok zöme – kortól függetlenül – a nyár közepére teljesen lemerül a folyamatos programoktól és feltöltődés helyett fáradtabban érkezik vissza az iskolába, mint a vakációt megelőzően.
A gyerekek fejlődését leginkább a változatosság és az állandóság egyensúlya, ritmusa képes támogatni a folyamatos változatosság helyett. Az otthon megélt ismétlődő napi rutinok a szünidő alatt is fontosak a gyermek biztonságérzete szempontjából.
Az iskolai teendőket érdemes a nyár közepi időszakra tervezni, ezeken túl pedig belecsempészhetőek a napba apróbb agytornáztató feladatok is, azonban ügyelni kell rá, hogy azok szórakoztatóak legyenek a gyerek számára, ne emlékeztessék őt az iskolában megszokott feladatokra. Ilyen lehet például a logikai játék, társas, érdekes cikkek vagy rövid novellák olvasása.
- Hangolódás az iskolakezdésre
A nyár végéhez közeledve fokozatosan elkezdhetik a szülők a gyerekkel közös ráhangolódást az iskolára. Visszacsempészhetőek a strukturált ébredések, reggeli rutinok és az iskoláról való beszélgetés is segíthet előkészíteni a szeptemberi tanévkezdést.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy eltelt egy év, a gyerek érettebb lett. A vakáció vége jó alkalom lehet arra, hogy átgondolják a szülők, mi az, amit már nagyobb önállósággal képes ellátni a gyerek és ezeket ebben a tanévkezdést megelőző időszakban átbeszélhetik, gyakorolhatják velük.
Unalom
Érthető szülői hozzáállás, hogy szeretnék gyermekeik nyarát emlékezetessé tenni, azonban jó, ha tudják, az unatkozásban a fejlődés lehetősége is megvan. Kutatások azt mutatják, hogy erős a kapcsolat az unalom és a kreativitás között, hiszen az unalom egy olyan belső inger, amely a gyereket képzeletének használatára, kreatív játékok kitalálására ösztönzi.
Miért jó az unatkozás?
Az unatkozó gyerek megéli az üresség érzését, figyelme saját magára terelődik, ami segíti önmaga jobb megértésében. Az unalomból kibontakozhat a kreativitás, végső soron pedig a cselekvés. Ennek eredménye, hogy a gyerekek megtapasztalják, mi is érdekli őket igazán.
Azáltal, hogy a szülők állandó programot szeretnének biztosítani gyermekük számára, ennek a tanulási folyamatnak szabnak gátat. Ha a gyerek azt látja, hogy unatkozás esetén külső forráshoz, azaz programhoz, okostelefonhoz, tévéhez kell nyúlni, akkor úgy fogja érezni, hogy ezen külső élmények nélkül ő üres, és a megoldás minden esetben az, ha kifelé fordul.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy csak az időszakos unalomnak lehet konstruktív hatása, ami kamaszkorban fokozottan érvényes.
Gyakorlati tippek
Kicsi gyerekeket érdemes segíteni abban, hogy kreatív módon tudják lekötni magukat. Erre jó praktika lehet, ha a gyermek szülői segítséggel listát készít arról, hogy mit szeret csinálni. Ezekre a dolgokra emlékeztetheti őt a szülő, amikor úgy tűnik, nem tud igazán mit kezdeni magával gyermeke. Érdemes a lakásban és kertben is olyan játszóhelyeket kialakítani, amit a gyerek szabadon használhat, amikor önállóan szeretné eltölteni az idejét.
Kamaszok esetében ma már megkerülhetetlen a virtuális tér, a különböző okoseszközök használata, azonban a korábbi, Hogyan segítsük a gyerekeket a digitális eszközök helyes használatában? c. cikkünkben szereplő keretek szerint segíthetnek a szülők rávilágítani, hogy van élet a virtuális téren kívül is.
