A digitális oktatásra való hirtelen átállás nem csak a pedagógusoknak és a diákoknak jelent egy teljesen új kihívást, a szülőkben is legalább annyi kérdés merült fel az utóbbi napokban. Mivel teszek jobbat: ha én diktálom a gyerekem napirendjét, vagy ha hagyom, hogy maga alakítsa ki? Hogyan tartsam fenn a gyerek motivációját a tanulás iránt? Kihez fordulhatok, ha kérdésem van? – Néhány, a szülőket most leginkább foglalkoztató témák közül.
Még egy hét sem telt el, mióta a pedagógusok távoktatásra, a diákok pedig otthoni tanulásra kényszerültek, így nem csoda, ha a legtöbb szülő kétségbeesve keres válaszokat. Koren Balázs, a Hipersuli szakértője – aki maga is tanár és apa is egyúttal – fogalmaz meg néhány alapvető, de a jelen helyzetben kiemelten fontos gondolatot számukra.
Alakítsd ki a napirendet!
Most még él a remény, hogy néhány hét és visszaáll a régi rend, de sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy akár a tanév végéig is eltarthat a jelen állapot. – véli Balázs. Szerinte a napi és később heti rend tudatos kialakítása az elsőszámú, különösen fontos teendő ebben a helyzetben. Hiszen eddig rendszerint a szülő reggel elvitte a gyereket iskolába, majd a nap végén hazavitte, vagy különórára. Ami napközben történt, az az iskolára és a pedagógusokra volt bízva, ők alakították a diákok napirendjét.
A digitális távoktatás azonban ezt nem teszi olyan mértékben lehetővé, ahogyan a hagyományos iskolai körülmények tették. Mindenki próbál adaptálódni az új helyzethez, keresi a helyét benne, pedagógus, diák és szülő egyaránt. A szülő az, aki most a gyerek beosztásáért felel, neki kell nyomon követnie, hogy gyermeke részt vesz-e az órán, elegendő szünetet tart-e, de még azt is, hogy időben ebédel-e. Egyszerre kicsit mindenki pedagógus lett. Nem csoda hát, ha az óriási nyomástól a szülők is megrettennek. Ettől még persze nem lesz valaki rossz anya vagy apa, egyszerűen csak nem volt korábban szükség erre a típusú szülői jelenlétre. – vallja Balázs, aki szerint minden korosztály számára mást jelent a megfelelő mértékű beleszólás és ebben érdemes a korábbi tapasztalatokra támaszkodni.
Szánj időt a közös beszélgetésekre!
Sok szülő számára a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a munka mellett a gyerekre is fokozottan oda kell figyelnie napközben. Könnyen szétaprózódik a szülő figyelme és energiája a munkahelyi és a gyermeke iskolai teendői között. Valahol mégis kénytelen meghúzni a határt, ahol a munka már, a gyerek pedig még nem sérül. Erre az állapotra a szakértő szerint a legjobb megoldás a kapcsolat állandó fenntartása szülő és gyermek között, ami akár egy újfajta, korábban nem tapasztalt szövetséget is létrehozhat köztük.
A legfontosabb most is az, hogy a szülő minél többet beszélgessen a gyerekkel. Próbáljuk átfordítani ezt a most kicsit kilátástalannak tűnő helyzetet egy olyan lehetőségre, ami egyébként nem adatik meg egy család életében. Mert a szülő rendszerint a munkahelyen, a gyerek iskolában, majd különórán tölti a napot, csupán késő délután van esélye az együtt eltöltött időnek. Azzal, hogy mindenki otthon van, új értelmet nyernek a közös ebédek, a közösen megoldott iskolai feladatok és egy sor más, közös pillanat. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megélt együttlét mindig legyen meg gyermek és szülő között. Ez az, ami a legtöbb akadályt elháríthatja. – zárja gondolatait Balázs.
