Medvegy János az egyik első HiperSuliban, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolában tanít történelmet és angolt 50 diáknak, a 7-es és 10-es évfolyamokban. Elmondása szerint egy nehéz időszakon segítette őt keresztül a digitális eszközök alkalmazása. Emellett arról is mesélt nekünk, mi a legfontosabb számára a tanításban.

Mikor hallottál először a HiperSuliról?

A miénk volt az egyik első iskola, amely csatlakozott a HiperSuli programhoz. Nem voltam ott az elején a kezdő csoportban, viszont érdekelt a dolog és magam is elkezdtem digitális eszközökkel kísérletezni. A tanév végén szerveztek egy nagy beszélgetést Koren Balázzsal, a program vezetőjével, ahová bárki elmehetett, itt javasoltam pár dolgot, a következő tanévtől pedig már a programban is részt vettem. Mivel a HiperSuli egy iskolákon átívelő közösség, sikerült más intézményekben tanító kollégákkal is kapcsolatba kerülnöm, jó így egymást motiválni. Ez nem csak a Németh László Gimnáziumon belüli projekt, hanem az ország számos területén megjelenő közösség.

Mi motivált, hogy csatlakozz?

A HiperSuli indulása előtti tanévben volt egy kiégési periódusom, amikor elvesztettem a motivációt az oktatásban és a tanári munkában, és elkezdtem keresgélni, hogyan lehetne másként tanítani és elérni a diákokat. Több mindent is próbáltam, de a leghasznosabbnak a digitális eszközök bevonása bizonyult az órai és az otthoni munkába. Ezzel párhuzamosan hallottam a HiperSuliról is.

Persze elmentem a szélsőségekig, hogy hogyan lehet az összes folyamatot digitalizálni, de ez egy teljesen természetes tanulási folyamat, amíg az ember rá nem jön, mit és mit nem érdemes digitális módon megvalósítani. Összességében nagyon hasonló gondolkodásmódot és kísérletezést véltem felfedezni a HiperSuli meghirdetetett célkitűzéseiben a saját vágyaimmal, megvolt az összhang, ezért egyértelmű volt, hogy jó lenne bekerülni, részt venni ebben az izgalmas projektben.

Mit jelent a HiperSuli szemlélet a hagyományos oktatáshoz képest? Miben nyújt segítséget?

Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor 10 egymást követő évben tanítottam a Rákóczi szabadságharcot, akkor ébredtem rá, hogy a saját motivációm mennyire padlót fogott, nem értettem és elképzelni sem tudtam, hogyan lehet ezt még 30 éven keresztül csinálni úgy, hogy ne haljak bele a saját óráimon az unalomba. És valahogy a diákoknak sem nagyon ment át a mondanivalóm.

A hagyományos szemlélet és a frontális tanítás  – már ha csak erre épül egy tanár eszköztára -, rendkívül káros tud lenni a pedagógusok és a diákok számára, és nem sok eredményt lehet vele elérni. Itt elsősorban arra gondolok, hogy nekem nem az a célom, hogy a diákok bemagolják a következő dolgozatra az anyagot, hanem hogy szemléletet formáljak, amik hasznosak lesznek az életük során. Bármennyire is szép a Rákóczi szabadságharc története, hosszú távon nem ez lesz számukra fontos, hanem minden más, amit a történelmen keresztül meg lehet tanítani nekik. Ez volt számomra a töréspont, hogy máshogyan kellene hozzáállni.

Számomra a HiperSuli – bár egységes módszerről nem beszélhetünk szerintem -, a diákok aktívabb bevonása az órai munkába, illetve az alapvető készségek eredményesebb fejlesztése. Többek közt ebben más ez a szemléletmód a hagyományos módszerekhez képest. Aktív tanulói magatartás, amit a digitális eszközökkel próbálunk növelni, mert most éppen ilyen a helyzet, és ezek ugyan csak eszközök nem pedig célok, de úgy látom, hogy működhet és sokat segít.

Hogyan néz ki egy tanóra a HiperSuli eszköztárral?

Hibrid órákat szeretek tartani, úgy gondolom, hogy vegyesen kell használni a módszertani megoldásokat, hogy legyenek olyan digitális eszközökkel megvalósítható tevékenységek is, amik a diákokat aktívan bevonják az órába. Például közvéleménykutatás vagy háttértudás, szemlélet felmérése egy történelmi témánál. Ehhez általában Google termékeket vagy a Mentimétert használom.

Számomra fontos, hogy a dolgozatoknál, felméréseknél a lehető leggyorsabb visszajelzést tudjam adni a diákoknak. Sok tesztet íratok velük, ami nem tényanyagot kér számon, hanem forráselemzéshez kapcsolódó feladatok vannak benne. A válaszokat úgy állítom be, hogy rögtön lássák, hogy jól válaszoltak-e, így sokkal gyorsabban tudok visszajelzést adni. Úgy látom, hogy a diákok hozzá vannak szokva, hogy azonnali visszajelzést kapnak. Ez egy régi pedagógiai felismerés, hogy minél később érkezik visszajelzés a számonkérést követően, annál kevésbé lesz hasznos, mert nincs meg a kognitív kötődés a témához. Így viszont sokkal hatékonyabb.

Mit tapasztalsz a diákjaidon, izgalmasabbnak tartják az órákat, segítség nekik? Hosszabban megmarad bennük a tananyag?

Ez egy nagyon összetett kérdés. A tesztek vagy kvízek azért segítenek, hogy minél többször találkozzanak a diákok egy fogalommal, ami segít nekik minél jobban kötődni a témához. A kérdés az, hogy szükség van-e erre egyáltalán olyan mértékben, mint amennyire a közoktatásban ezt elvárják. Az érettségi tény és információ elsajátításra épül, és ha ez nincs meg, nem tud a diák levizsgázni, tehát nekünk nagyon fontos, hogy a tanulók ezeket az információkat elsajátítsák, még ha én ezzel nem is feltétlenül értek egyet.

Nem az információ elsajátítása a probléma itt, hanem a mértéke, és az, hogy emiatt kevesebb idő jut a képesség- és készségfejlesztésre. A tanórákon nagy mennyiségű tananyagot kell átadni, és emiatt a számomra fontos tevékenységre kevesebb idő jut.

Összeségében az a válasz, hogy igen, segít nekik. De ez nem pótolja az önálló otthoni tanulást, ahogy semmi más sem, de aki egyébként tanul, annak könnyebben megy az anyag elsajátítása a játékos tesztekkel.

Milyen a diákok visszajelzése?

Az, hogy digitális eszközökkel tanulhatnak, önmagában pozitívum, hiszen az élet egyik furcsa őskövülete az oktatás, ahol jellemzően nem használnak olyan digitális eszközöket, amilyeneket a mindennapokban vagy majd a munkahelyüken fognak. Ez pozitívum, ők ezt szerintem úgy élik meg, hogy végre valami normális, modern 21. századi tevekénységet hajtanak végre még akkor is, ha az egy hagyományos munka, például egy esszé megírása laptopon. Ha jó és érdekes téma van, ahol a diákok számára izgalmas tevékenységet kell végrehajtani, például kutatómunka csoportban vagy szabadulószoba, akkor az csak hab a tortán.

Hogy látod, várhatóan beépülnek az oktatásba ezek a digitális megoldások, készségek a jövőben?  

Ami a tanárokat illeti, azt látni kell, hogy nagyon sokan csak kényszerből használnak digitális eszközöket, és nem volt náluk szemléletformáló hatású a karanténoktatás.

Az kérdéses, hogy egy adott iskola infrastruktúrája mennyire alkalmas arra, hogy ilyen tevékenységek megvalósuljanak. Sajnos elég nagy ebből a szempontból a különbség az ország különböző területein és nem egy darab okostelefon a digitális oktatás Szent Grálja. Arra kevés az esély, hogy egy tanár bevihet x számú laptopot stabil internetkapcsolattal a tanterembe. De amíg nem nagyon változik meg a közoktatás célkitűzése, nagy változást nem lehet elérni. Nem vagyok ebben a tekintetben teljesen pozitív, de az biztos, hogy sokkal több tanár fog majd digitális eszközöket használni a jövőben, mint ami szervesen létre jött volna az elmúlt másfél év alatt, egyszerűen a karanténoktatás nagy hatással volt a tanárok munkájára, aminek lesznek pozitív eredményei.  

Mit jellemzi a HiperSuli közösségét?

Nagyon szuper közösség. Részben az iskolában HiperSulis eszközöket használó kollegákkal mélyült el a kapcsolat, elmeséljük egymásnak, hogy ki mit csinált, tippeket és ötleteket adunk, ez önmagában is nagyon jó dolog. De ez nem csak egy adott iskolán belül működik, hanem az egész közösségben, az ország különböző iskoláiban folyik egyfajta együtt gondolkodás. Nagyon inspiráló ez a közösség, és ha valaki itt szeretne fejlődni, annak van rá lehetősége.

Miért éri meg csatlakozni a programhoz, mit javasolnál azoknak, akiknek felkelti az érdeklődését a HiperSuli?

Azoknak éri meg, akik hisznek a szakmai fejlődés fontoságában, és ezért hajlandóak tenni is, mert ez valóban egy inspiráló közeg. Olyan módszertani problémákra találhatunk megoldási lehetőséget, amik jobbá és értékesebbé teszik az órai és az otthoni munkánkat is. Szakmai fejlődés szempontjából Magyarországon én a HiperSulit tartom a leghasznosabb programnak és mindezt úgy mondom, hogy sok más oktatási programot is ismerek. A közösség és a szakmai fejlődés az, ami itt nagyon csábító egy csatlakozni vágyó számára.