A karantén-oktatás alatt gyakran merült fel a kérdés, hogy vajon mennyire vannak biztonságban a diákok személyes adatai az interneten, mit kérhet online a tanár és mit nem, kötelezhető-e 13 év alatti gyerek YouTube-videó megtekintésére a házi feladat okán, és még számos más, biztonságos internetezést és személyiségi jogokat érintő téma. Ezekről a tanév végén már beszámoltunk TudásPakkunkban, de vajon mennyire vagyunk tisztában gyermekünk mindennapi online jelenlétével? Ők maguk ismerik-e a tudatos internetezés alapszabályait? Na és a szülők? – Koren Balázst, a HiperSuli szakmai vezetőjét, digitális oktatási szakembert kértük meg, hogy segítsen tisztábban látni a digitális útvesztőben.
Prevenció
Balázs elsőként azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, amit tehetünk gyermekünk online biztonságáért, hogy folyamatosan beszélünk és beszéltetjük a témáról. A gyerekek nagy része magától nem osztja meg a világhálón tapasztaltakat, épp úgy, ahogy a „Mi volt ma a suliban?” kérdés is égre emelt tekinteteket vált ki a legtöbb esetben, mintsem lelkes beszámolót. De ahogy az iskolában történtekről is valamilyen módon próbálunk információt kicsikarni gyermekünkből, tegyünk így a „Mi történt veled ma az interneten?” kérdés kapcsán is. Érdemes rávezető történetekkel, általunk az interneten látott érdekes tartalmakkal beszámoltatni a gyereket a saját tapasztalatairól is. Hiszen csak így tudhatjuk, hogy mi az, ami őt foglalkoztatja, mire használja az internetet, milyen információk és milyen forrásból jutnak el hozzá.
Az online jelenlét kibeszélése is épp olyan természetes része legyen a napjainknak, mint ahogyan maga az internet is az.
Tájékoztatás
Sokan a tudatos, biztonságos internethasználat kapcsán elsősorban a szélsőséges esetekre gondolnak. Természetesen ezek is valódi félelmek, de számos más, a gyerek fejlődését rendkívüli módon befolyásoló fenyegetés is létezik, ami az internet sajátja. Ami a szépsége, az a veszélye is – a sok esetben ellenőrizetlen, szabadon, bárki által publikálható információk könnyen tévútra vihetnek bárkit, még a legfelkészültebb fogyasztót is. Az internettől azonban nem minden áron megóvni, tiltani kell a gyereket, hanem tájékoztatni, hogy mi minden történhet vele, amikor rákattint azokra a bizonyos ikonokra a telefonján, számítógépén. Az alapvetés, hogy amit olvas, lát, hall mindig fenntartásokkal kezelendő, még ha közeli ismerőstől is érkezik.
Ugyan a 13 éven aluli gyermekek hivatalosan nem rendelkezhetnek semmilyen saját online fiókkal, azonban a valóságban ez ennél sokkal összetettebb. Manapság nagyon nehéz egy 13 éves kiskamaszt távol tartani valamitől, amit körülötte mindenki aktívan használ. Annak érdekében, hogy elkerüljük a gyerek esetleges kirekesztését, szülőként gyakran beadjuk a derekunkat, és a gyermek következő születésnapjára már egy új okostelefonnal lepjük meg. Ez önmagában még nem is olyan nagy probléma, az viszont annál inkább, amikor előzetes tájékoztatás nélkül adjuk a kezébe a korlátlan internetet, ezzel a korlátlan hatalmat egy ismeretlen világba.
A tudatos internethasználat a szülőnél kezdődik.
Bizalom
A bizalom minden kapcsolat alapköve. Így van ez a szülő-gyermek kapcsolatban is. Ha nincs bizalom, hiába a prevenció, a tájékoztatás, süket fülekre fogunk találni.
A bizalmat és az internettel való első ismerkedést is jól szimbolizálja a gyerek első úttesten való átkelése. A szülő mindvégig ott van mellette, felkészíti arra, ami történni fog, fogja a kezét és folyamatosan magyarázza a helyzetet, a gyerek pedig bízik a szülőben és vidám léptekkel megy át a zebrán. Az internet pont ilyen, csak épp nem egy utca, hanem egy forgalmas autósztráda. Épp úgy fel kell készíteni a gyereket a használatára, az első alkalmakkor vezetni kell, segíteni őt a tájékozódásban.
Ahogy később, az első és sokadik barátokkal töltött este előtt is emlékeztetjük gyermekünket, hogy kivilágítatlan utcán csak akkor sétáljon sötétedés után, ha nagyon muszáj és minimum egy valaki legyen még vele, úgy az internetezés kapcsán is érdemes időről-időre emlékeztetni őt az alapvető szabályokra.
Akárcsak az offline világban, az online térben is a józan ész szerinti tudatos tevékenykedésre kell felhívni a figyelmet.
Ami az interneten történik, az nem marad kizárólag az interneten
Sok esetben ott bukik el a szülői védvár, hogy feltételezzük, a mai generáció már elég érett digitálisan, mindent vagy akár még többet is tudnak az internetről, mint mi magunk, szülők. Ez azonban téves elgondolás. Ahogy az online költekezés súlyát is kevésbé érezzük, úgy online tetteink következményeit is hajlamosak vagyunk alábecsülni. Ennek egy gyakori megnyilvánulása a kamaszok körében, amire már szakkifejezés is létezik, a cyberbullying, azaz internetes zaklatás. Több formája is van, a 12-18 éves korosztály körében különösen gyakori a kiközösítés, csúfolódás, kárörvendés, vagy akár fenyegetés is elektronikus úton. A fiatalokra egyre nagyobb veszélyt jelent ez, számos nemzetközi mozgalom is igyekszik felhívni a figyelmet a helyzet komolyságára.
Ami az egyik félnek jó hecc, a másiknak életre szóló lelki megrázkódtatást jelenthet.
Nem szabad tehát megfeledkezni arról, hogy az interneten történő dolgok egyrészt súlytalanok, másrészt súlyosabbak, mint az offline világ. Ma már életünk kiterjesztése a világháló, ami ott van velünk a zsebünkben a telefonunknak köszönhetően. Megkerülhetetlen tényező, amire felkészíteni tudjuk a gyereket, megóvni tőle egészen biztosan nem – és valójában nem is érdemes.
