Előszó a TudásPakkhoz

Az alábbi TudásPakk célja, hogy összegezzük az elmúlt – rendhagyó – hónapok tapasztalatait, megőrizzük azt, ami bevált a digitális oktatásban és felkészüljünk az újabb kihívásokra. Amikor e sorokat írjuk, még nem tudjuk, hogy szeptembertől a hagyományos keretek közé tér vissza az oktatás, vagy újra előáll a karanténhelyzet, az azonban bizonyos, hogy a megszerzett ismereteket nem szabad veszni hagyni, beszélni kell róluk és fejleszteni, amit lehet. Nincs egyetemes igazság és megoldás: minden intézmény, szakember, diák és szülő másként élte meg a digitális oktatás kényszerű bevezetését, így maguknak az érintetteknek kell eldönteniük, hogy mi az, ami számukra működik, és mi az, ami nem. Az alábbiakban Koren Balázs, a HiperSuli program szakmai vezetője és a programba bevont tanárok javaslatlistája olvasható három fontos területet érintve.

A TudásPakk első cikkének témája a nyári szünet, az, hogy érdemes-e tanulással vagy a hiányosságok ledolgozásával foglalkozni, vagy ezen időszak célja kizárólag a pihenés? A második cikkben azt boncolgatjuk, hogy melyek a digitális oktatás fő tapasztalatai, és mit tudunk ezekből átvinni a következő tanévre. A harmadik cikk egy olyan témáról szól, amely a hagyományos oktatási keretek között fel sem merült volna: az online biztonságról és a személyes jogokról.    

Tartalom

A nyár kizárólag a pihenés időszaka? Vagy ilyenkor kell pótolni a hiányosságokat? Mi lesz a lemaradó gyerekekkel?

Tanulás a nyári szünetben?

„Normális” esetben a nyári vakációnak valóban szünetnek kellene lennie: ilyenkor lehetőség nyílik a tanév közben megszerzett tudás ülepítésére és természetesen a pihenésre. Senki sem szeret nyáron tanulni, hiányosságokat pótolni. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy amennyiben lehetséges, a nyár ezúttal is szóljon a pihenésről, az együttlétről, a sok szabadban, együtt töltött pillanatról.

Ugyanakkor az is igaz, hogy különleges időket élünk, sok az olyan diák, aki a karanténhelyzetben nem tudott egyenletesen haladni a többiekkel, így szükség mutatkozhat arra, hogy ők a nyári szünetben is foglalkozzanak a tananyaggal. A lemaradásnak több oka is lehet:

  • Sok családban a megfelelő digitális eszközök, valamint a technikai tudás hiánya akadályozta a tanuló haladását.
  • A karanténhelyzetben kevés lehetőség volt arra, hogy a tanár részletesen elmagyarázza a tananyagot, ez megzavarhatta a gyerekeket.
  • Azok a tanulók, akik megörültek a hirtelen jött „szabadságnak” és lazábbra vették a tanulást, elképzelhető, hogy később jelentős hátrányba kerültek és ezt egészen az év végéig nem tudták ledolgozni.
  • Jelentősen lemaradhattak azok a gyerekek is, akikre a szüleik családi, vagy munkahelyi okból nem tudtak kellően odafigyelni.

Ki mondja meg, hogy lemaradt egy gyerek? – merülhet fel a kérdés. A jelzés jöhet a tanártól, aki egész évben figyelemmel követte a diákok fejlődését, így pontosan tudja, hogy ki az, aki elveszett az online térben, nem küldte be megfelelően a feladatokat és komoly hátrányba került a társaihoz képest. A szülő is jelezheti az osztályfőnök, vagy az adott tanár felé, ha nem érzi biztosnak a gyermeke tudását, sőt, a nagyobb gyerekek maguk is megfogalmazhatják, ha úgy érzik, hátrányba kerültek.

Tanácsok szülőknek:

Minden gyógyulás kezdete a betegség felismerése: az már fél siker, ha tudjuk, hogy baj van. Amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke lemaradt, érdemes tanácsot kérnie a tanároktól. Minden iskola és gyermek helyzete egyedi, így nincsenek univerzális megoldások, azonban június végéig még elérhetőek a pedagógusok egy-egy egyeztetésre. Az elkötelezett tanárok aligha érzik majd tehernek az ilyen megkereséseket, és szívesen segítenek abban, hogy személyes javaslatokat, vagy akár feladat-pakkot adjanak a nyárra.

Érdemes a gyerekkel is elbeszélgetni arról, hogy a nyári felzárkóztatásra azért van szükség, hogy utána a következő kilenc hónap flottul és könnyedén menjen.

Az otthoni tanulás sokkal lazább és személyre szabottabb, mint ami a szigorú iskolai kereteken belül történik, így ez jó lehetőség arra, hogy a szülő játékos, szerethető feladatokat adjon a gyerekeknek. Fontos azonban, hogy a teljes vakáció nem szólhat a tanulásról.

A szülőknek nem kell szakképzett tanárrá válniuk, manapság már nagyon sok digitális platform segíti őket és a szakembereket is. A karanténhelyzet miatt sok tudásmegosztó felület alakult ki, ezek használatával a diák önállóan is tud haladni. Íme néhány link:

A feladatok játékos megoldását számos app segíti, íme néhány ajánlat:

  • Kahoot! – Talán nem kell bemutatni senkinek. A karanténhelyzet beállta óta otthontanulásban is remekül használható.
  • Redmenta – Dolgozatok, gyakorlás, tesztek. Míg a játékosság a Kahoot fő értéke, a Redmenta a sokoldalú feladattípusaival tűnik ki a mezőnyből.
  • Akriel – Matematika tanulás, gyakorlás online. Többszintű magyarázófelülettel. Aki lemaradt, nyáron betömheti a lyukakat algebra tudásában.
  • ZanzaTV – Oktatóvideók, érdekes tudásellenőrző tesztek. Ismételni vagy új dolgokat tanulni.

Részletes alkalmazás és weboldal ajánlónk itt található. Az e-tanterembe a nyári szünet alatt is be lehet lépni, így itt áttekinthető a teljes tanév, nem szükséges, hogy a szülő maga találja ki a tantervet.

Fontos, hogy a szülők játszanak, pihenjenek, töltsenek minél több időt a gyerekekkel, közben pedig ne feledjék el teljesen a platformok használatát.

Tanácsok tanároknak:

A tanárokra is ráfér a pihenés, hiszen nagyon nehéz időszakot tudhatnak maguk mögött. Nem szükséges, hogy bárki is tartalomgyártással töltse a szünetet. Ugyanakkor a nyár a tanárok szempontjából is a felkészülés időszaka, érdemes pótolni azokat a lemaradásokat, amelyek a digitális eszközök adaptációjában esetlegesen felmerültek.

Hasznos lehet egy-egy utolsó egyeztetés azokkal a szülőkkel, akik tanácsra szorulnak, adott esetben egy nyári „útravalóval”, faladatcsomaggal is elláthatják őket.

Érdemes a nyári időszakban utánanézni, hogy fejleszthető-e a módszertan, ebben sokat segíthetnek a nyilvános közösségi hubok, például a már elérhető HiperSuli webuni tananyagok. Július közepén pedig érdemes lesz majd újra ellátogatni a felületre, ahol a digitális tananyagfejlesztő tanári pályázat nyertes tananyagai között találhatnak majd hasznos tartalmakat az érdeklődők.

Digitális módszerek – hogyan tovább a következő tanévben?

Online oktatás?

Fontos leszögezni, hogy nincs egyetlen üdvös módszer, vagy egyetlen platform, amely kiemelkedik a többi közül és mindenkinek bevált. Ahány iskola, osztály vagy tanár, annyi féle megoldás született az egészségügyi veszélyhelyzet során. A digitális oktatással töltött idő alatt mindenki megtalálta azt a felületet, amellyel a legszívesebben dolgozik.

Ajánlások tanároknak: 

A legfontosabb a kommunikáció: a tanév lezárása után a kollégák beszéljenek egymással, vitassák meg, hogy mik voltak a tapasztalatok, a kihívások, ki melyik platformot használta. Sok iskolában egyáltalán nem voltak értekezletek a veszélyhelyzet alatt, az oktatás lezárásával érdemes végre átbeszélni a részleteket.

Hasznos lehet az év kezdete előtt minél több digitális lehetőséggel megismerkedni, hogy a nyár ne a kapkodásról, hanem a revízióról szóljon. Vajon amit eddig alkalmaztunk, az a kényszer szülte megoldás volt csupán, vagy valóban a legjobb választás? – e kérdés eldöntésében sokat segíthetnek a szakmai beszélgetések.

A kollégáknak érdemes áttekinteniük azt is, hogy van-e lehetőség a használt platformok egységesítésére. Minél kevesebb a felület, annál jobb a hatékonyság, hiszen a gyerekek és a szülők számára is egyszerűbb az élet, ha nem kell folyton ugrálniuk a különböző platformok között.

Felülvizsgálatot igényel az is, hogy az eljárások, követelmények közül melyek azok, amelyek valóban szükségesek és melyek azok, amelyek teljesen feleslegesek. Az év elején érdemes meghallgatni a szülők véleményét is erről, hiszen a legtöbb szülő most először kapott betekintést az iskola életébe, munkarendjébe.

A HiperSuli-tanárok egyöntetű véleménye szerint a karanténhelyzet és a digitális oktatás legfontosabb hozadéka, hogy előkerült az „idő menedzsment” kérdése. A diákoknak (és gyakran a szülőknek is) meg kellett birkózniuk azzal a felismeréssel, hogy nem tudják megfelelően beosztani az idejüket, elúsznak a feladatokkal, szükség van a nap strukturálására. Az „idő menedzsmentre” nincs általános megoldás, mindenkinek magának kell rátalálnia a megfelelő módszerre, azonban a tanárok segíthetnek azzal, hogy előre megtervezik és láthatóvá teszik a tanévet. Ha a gyerek számára is világos, követhető a menetrend, amelyből világosan látszik, hogy mikor mi vár rá, akkor már sokat tettek az ügy érdekében.

A HiperSuli webuni pályázatán 25 darab értékes tananyag készül; azok a tanárok, akik a nyár folyamán szeretnék képezni magukat, július közepén tudják majd megtekinteni az elkészült anyagokat.

Szeptemberben érdemes egy „készség leltárral” kezdeni az évet: kik azok a diákok, akik lemaradtak, támogatásra, felzárkózásra szorulnak, majd felvenni a kapcsolatot a családokkal, és adott esetben a tanév során is rákérdezni, hogy állnak, mire van szükségük annak érdekében, hogy tartani tudják a tempót. Igény esetén differenciálva felzárkóztatni a lemaradókat. Ez nagy kihívás lesz a pedagógusok számára. Ezért is érdemes a nyáron előre tervezni és „rápihenni” a következő tanévre.

Javaslatok szülőknek

Kulcsfontosságú kérdés, hogy a gyerek mennyire képes a rendelkezésére álló idő beosztására. Olyan tudás ez, amelyre a későbbi életében is nagy szüksége lesz, így lényeges, hogy kommunikáljanak a témáról, megfigyeljék, hogyan tudja tartani a diák a határidőket, beosztani a napját. Az otthoni, nyári háztartási feladatok elvégzése közben is érdemes erről beszélgetni, végig lehet venni, hogy mik az aznapi tervek, és ezeket a programokat miként tervezi beosztani a gyerek.

Az év elején a szülők se féljenek javaslatokat tenni a digitális oktatással kapcsolatban az iskolának: a központi szabályozás mellett nagy szerepe van a mindennapok alakításában a helyi s szokásoknak. A legtöbb szülő a digitális oktatás bevezetése kapcsán szembesült először az iskola mindennapjaival, így betekintést kapott abba is, hogy mi működik és mi nem. Látva és ismerve mit tesznek a pedagógusok a gyermekeikért, látják azt is, hogyan tudják ezt a munkát ők is segíteni.

A szülő számára is jó lehetőség a tanév vége arra, hogy áttekintse, milyen platformokat is használtak évközben és ezek vajon megfelelően szolgálták-e a kitűzött célokat.

Online biztonság

Biztonság?

Az digitális (karantén)oktatás bevezetése előtt a hagyományos iskolarendszerben ilyen szinten nem merült fel az online biztonság kérdése, sem a tanárok, sem a szülők nem rendelkeztek komoly gyakorlattal ezen a területen, pedig fontos, hogy mindenki biztonságban érezze magát az online tantermekben és tudja: nem élnek vissza az adataival. Jogszabályok léteznek ugyan, azonban a gyakorlat számos kérdést hozott a felszínre, a médiában is rengeteg hír jelent meg arról, hogy az érintettek eltérő módokon értelmezik a szabályozást.

Általános aranyszabályként megfogalmazható, hogy:

  • Év elején tisztázni kell a szabályokat a gyerekek és a szülők bevonásával.
  • A rögzítés nélküli hangbeszélgetés a legjobb megoldás a kommunikációra, ha azonban mégis felvételt kell készíteni, akkor a gyereket is tájékoztatni kell erről és fontos, hogy tudja: sem ő, sem más nem oszthatja meg az anyagot.
  • A tanároknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkevesebb felvételt kérjenek be a diákoktól, ezeket a kiértékelés után azonnal törölni kell, és gondoskodni arról, hogy más se férjen hozzá az anyagokhoz (email és letöltött file törlése, kuka ürítése).
  • Fontos a bizalomépítés a felek között, hogy mindenki tudja, biztonságban érezheti magát.
  • Érdemes az iskolának egy saját adatkezelés szabályzatot alkotnia a tanrend mellett. Ezt több HiperSuli iskola is alkalmazza.

Részletesebben:

Online beszélgetés közben lehet kamerát használni?

Igen, lehet, de érdemes olyan megoldásokat keresni, amelyek kevésbé hatolnak be a gyerek magánszférájába. Bizonyos platformokon a háttér „kiblőrözhető”, így nem látszódik a szoba, amelynek berendezéséhez, állapotához senkinek semmi köze. A pedagógus köteles tiszteletben tartani a gyerek magánélethez való jogát. Amennyiben valamilyen gyakorlati feladatról felvétel készül, azon nem szerepelhet a tanulón kívül más személy, és a környezetből is a lehető legkevesebbnek kell látszódnia.

Online beszélgetés rögzíthető? Képet és hangot is fel lehet venni?

Igen, amennyiben afeladat céljához ez feltétlenül szükséges, azonban érdemes más, kevésbé kockázatos megoldásokat találni. Az esetlegesen rögzített felvételeket az értékelés után azonnal, vissza nem állítható módon törölni kell.

Feleltethető-e a gyerek online beszélgetés keretében?

Lehet online élő beszámoltatással a tanulási folyamatot nyomon követni és értékelni, amennyiben az „teljesíthető terhet” ró a diákra.

Rögzítheti-e a beszélgetést a diák az óráról?

Nem, vagy csak nagyon ritka esetekben.

Amennyiben a diáknak nincs stabil net kapcsolata, bekérheti a feladatokat képekben, fotókban a tanár?

Erre nincs kifejezett rendelkezés, azonban az intézményeknek lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a megfelelő eszközökkel nem rendelkező gyerekek akár az iskolában, akár másutt hozzáférjenek a megfelelő számítástechnikai eszközökhöz.

YouTube videó megtekintése kérhető-e13 év alatti diáktól, vagy szülőtől, hogy mutassa meg a gyermekének?

Igen, ha az oktatási cél érdekében ez elengedhetetlenül szükséges. Javasolt azonban inkább olyan platform, vagy erre a célra szolgáló alkalmazás használata, ahol a gyermek szülői felügyeletét gyakorló személy a saját fiókjába belépve, nem nyilvános módon tud hozzáférni egy videóhoz. Ilyen például a KRÉTA rendszer.



!function(f,b,e,v,n,t,s)
{if(f.fbq)return;n=f.fbq=function(){n.callMethod?
n.callMethod.apply(n,arguments):n.queue.push(arguments)};
if(!f._fbq)f._fbq=n;n.push=n;n.loaded=!0;n.version=’2.0′;
n.queue=[];t=b.createElement(e);t.async=!0;
t.src=v;s=b.getElementsByTagName(e)[0];
s.parentNode.insertBefore(t,s)}(window, document,’script’,
‘https://connect.facebook.net/en_US/fbevents.js’);
fbq(‘init’, ‘467699960095107’);
fbq(‘track’, ‘PageView’);