2025 végén Tallinnban rendezték meg a Robotex nemzetközi versenyt, ahol idén több ProSuli csapat is képviselte Magyarországot. A Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikum csapatának felkészítője, Deák Csaba osztja meg gondolatait a nemzetközi tapasztalatokról, robotikáról, valamint arról, hogy a felkészülés és a versenyzés miben segíti a diákokat.
Mikor találkoztál először a robotikával? Mi fogott meg benne?
Mikor a Kandóba kerültem – kb. 12 évvel ezelőtt- volt ott egy LEGO NXT robot. Kíváncsi lettem, mit lehet kihozni belőle. Már akkor is elsősorban azok a problémák vonzottak, amelyeket ezekkel a robotokkal lehet megoldani, úgyhogy hamar versenyeken kötöttünk ki.
Egy robotikafeladat mindig komplex: egyszerre kell érteni a hardvert, a szoftvert, valamint a fizikai és környezeti hatásokat. Ez a fajta problémaorientált, mérnöki gondolkodás motivált az elejétől.
Diákokkal együtt gondolkodni problémákon, más mint a többi iskolai tevékenység. Itt egyenértékű felek lehetünk, nincs „jó megoldás”, de mindig a jobbat keressük. Egy közösen megoldott feladatnál azonnal látszik, ki hogyan gondolkodik, és hogyan lehet a megoldást lépésről lépésre tovább javítani.
Mennyi idő alatt képezted ki magad, voltak kezdeti nehézségek?
A robotikában nincs olyan, hogy valaki „kiképezte magát”. Foglalkozik az ember egy területtel, tapasztalatot szerez, majd a tapasztalat intuícióvá válik. A diákoknak sem kell szakértővé válniuk: a tanulás a próbálkozásból és a tapasztalatból származik.
Az elején sok mindent ki kellett próbálni: építettünk valamit, lefuttattuk a programot, nem működött, szétszedtük, átírtuk, újra összeraktuk. Ilyenkor derül ki, hogy a valóság nem elmélet: számít a pálya minősége, a fény, az akkumulátor állapota, a motorok terhelése.
Sokat dolgozunk együtt a diákokkal; lassú, kísérletezős munka ez. Azt adom tovább, hogy nem baj, ha elsőre nem jó, az a fontos, hogy megértsük, miért nem, és hogyan lehet javítani. Ha van elég tapasztalat, új konstrukciót építünk, újra kísérletezünk, optimalizálunk, majd levonjuk a tanulságokat. Végül eljutunk a versenyre, ahol látunk más csapatokat, akik hasonló folyamaton mentek keresztül. Velük is izgalmas tapasztalatot cserélni! A helyezés motiváló, de én mindig azt kérem: csináljuk meg, amit otthon gyakoroltunk. Ha ez sikerül, már győztünk.
Milyen szakmai és pedagógiai élményt jelentett a tallinni Robotex nemzetközi versenyen való részvétel? Miben volt más, mint egy hazai verseny?
A Robotexen a vonalkövetés kategóriában indultunk. Ez egy ismert feladat, a legtöbb robotverseny tartalmaz ilyet, gyakran más kihívásokkal kombinálva. Itt viszont a hangsúly teljesen a sebességen volt.
Minden csapat arra törekedett, hogy a lehető leggyorsabb, legkönnyebb robotot építse, a legjobb tapadású kerekekkel és optimalizált algoritmusokkal. Mi a LEGO leggyorsabb PM L motorját integráltuk, RobotC-ben programoztunk, mert az alacsony szintű programozás többletlehetőséget ad a finomhangolásra és teljesítmény maximalizálására.
Szakmailag tanulságos volt látni, milyen megoldásokkal érkeztek más csapatok. Pedagógiai szempontból a legfontosabb, hogy a diákok alkalmazni tudták az otthon begyakoroltakat, és az ismeretlen pályához is tudtak alkalmazkodni.
Összességében elégedett vagyok: bár elmaradtunk a leggyorsabbaktól, a hetedik hely nagyon jó visszajelzés, hogy hol állunk világösszehasonlításban.
Hogyan járult hozzá a ProSuli a felkészüléshez?
A ProSuli a versenyt népszerűsíti Magyarországon, és igyekszik minél több csapatot bevonni. Az ingyenes robotkészletek lehetővé teszik, hogy azok is elindulhassanak, akiknek nincs eszközük vagy tapasztalatuk.
A vonalkövetés egy egyszerű, belépő szintű feladat, így a kisebb, új csapatok is megtapasztalhatják a robotika világát. Egy robotot és alapprogramot egy-két óra alatt össze lehet állítani, de versenyképes, gyors megoldás csak hónapok, akár évek tapasztalatával születhet meg.
Tanárként milyen segítséget kaptál a ProSulitól?
A ProSuli nem kész megoldásokat ad, hanem lehetőséget és keretet biztosít. A versenysorozat regionális és nemzeti fordulókból áll, ami valódi versenyritmust ad: több helyszínen, több csapat ellen lehet próbálkozni, mérni és javítani.
A ProSuli emellett online anyagokkal, oktatóvideókkal és konzultációval támogatja a fejlődést.
Nálunk a felkészülés a következőképp zajlott: átnéztük a versenykiírást és a pályát. A diákok kísérleteztek mechanikával és programmal. A regionális fordulók valódi versenyhelyzetet adtak, ahol kiderült, mi működik és mit kell javítani, így a nemzeti döntőre már folyamatosan finomított megoldással érkeztünk.
Ez a struktúra segített abban, hogy ne csak egyszeri próbálkozás legyen, hanem valódi felkészülés a versenyre.
A diákok mely digitális készségei és gondolkodásmódjai fejlődnek, illetve hogyan hatott a verseny a kritikai gondolkodásra és önállóságra?
A robotika nem elsősorban szakmai tudást ad, hanem projektszemléletet, csapatmunkát, kitartást és határidők betartását. A diákok megtanulják, hogyan osszák fel a feladatokat, dolgozzanak együtt, és végezzenek rendszeres kutatást és tesztelést a jobb megoldások érdekében.
Ezek a készségek a szoftverfejlesztői projektekben is hasznosak: tudják, hogyan tervezzenek, lépésről lépésre hajtsanak végre feladatokat, kezeljék a hibákat, és hatékonyan működjenek együtt a csapatban.
A versenyhelyzet természetesen gyors döntésekre és problémamegoldásra kényszerít, ami a kritikai gondolkodást fejleszti. Ugyanakkor ezek a hatások nem mindig kézzelfoghatók. Inkább az látszik, hogy a diákok komolyabban állnak a feladatokhoz, fegyelmezettebbek más órákon is, és keresik a kihívásokat az élet más területein. A Robotexen ez érzékelhető volt: a csapat gyorsan reagált a változó körülményekre, és mindenki tisztában volt a feladatával a robot optimalizálásában.
Mit üzensz a pedagógusoknak, akik gondolkodnak a robotikában való részvételen?
Leggyakrabban informatikus vagy programozás tanárok kapják vagy választják ezt a feladatot. Azt üzenném nekik, vágjanak bele, ne becsüljék le, mert sok kihívást és élményt is rejt.
Gyakran látom, hogy a kollégák játéknak tekintik, pedig valójában ez a legszakmaibb, legkorszerűbb tevékenység, ami a legértékesebb készségeket fejleszti – csak jól van elrejtve, játéknak van álcázva. A diákok mérnöki gondolkodást, projektszemléletet, csapatmunkát és problémamegoldást tanulnak, miközben azt érzik, hogy játszanak.
Ha valaki nyitott, érdemes belevágni.
Milyen jövőbeli terveitek vannak?
A terveink, hogy a következő évben is folytatjuk a robotikával való munkát, új csapatokat vonjunk be, és a diákok tapasztalatot szerezzenek a felkészülés, a kísérletezés és a csapatmunka során.
Minden évben több versenyre is felkészülünk; külön kiemelném a kedvencemet, a Hajdúböszörményi RobotOlimpiát, ahol egyazon robotnak öt merőben eltérő feladatban kell részt vennie. Ez a verseny évről évre képes több száz diákot bevonni a robotikába.
Személyes terveim közé tartozik, hogy a saját gyerekeimet is bevezessem a robotika világába, hogy ők is csapatként élhessék át a felkészülés és a tanulási folyamat értékét, és tapasztalatot szerezzenek a közös munkából.
Már elindult a jelentkezés a 2026-os robotikaversenyre, amelyről minden fontos információ – a jelentkezési form és határidő, a versenyszabályzat és a hivatalos dátumok – elérhető a következő cikkben: https://prosuli.hu/prosuli-robotika-verseny/
