Szeptember 1-jén csaknem fél év kényszerszünet után ülhettek ismét a diákok iskolapadba, a viszontlátás öröme pedig elhalványította az otthon töltött idő bizonytalanságát. De vajon mennyire élnek élénken a karanténoktatás tanulságai a tanárok és szülők emlékezetében, mi maradt velünk a digitális oktatásból? A tanévkezdés óta eltelt időszak tapasztalatait értékeli a HiperSuli program szakmai vezetője, Koren Balázs.
Ismét nehéz az iskolatáska
Visszafogott évnyitókkal vette kezdetét a 2020-as tanév, ami újra egy kis normalitást hozott sokak életébe. Koren Balázs tapasztalatai szerint mind a tanárok, mind a diákok lelkesen várták a visszaállást a megszokott kerékvágásba. „A viszontlátás öröme, a kiszámítható környezet stabilitása sokaknál nagyobb erőnek bizonyult, mint a félelem az esetleges megbetegedéstől. A visszajelzések alapján a diákokat elsősorban a rendkívül sok bizonytalansági faktor és a kortársak hiánya viselte meg leginkább a karanténoktatás során.”
Az iskolába történő visszatérés azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a koronavírus okozta pánik és a járványidőszak a múlté. „Mindenki próbálta átbeszélni az elmúlt időszak tapasztalatait, a felgyülemlett feszültségek feloldása azonban nem mindenhol történt meg, hiszen bár a tanárok nagyon jó pszichológiai érzékkel rendelkeznek, nem pszichológusok. A járványhelyzet hozta intézkedések betartása kihívást jelent, de az igyekezet mindenkinél megvan. A pedagógusok, szülők és gyerekek partnersége ebben az időszakban különösen fontos” – mondja a szakértő.
Vannak azonban olyan esetek is, ahol más-más okokból, de a diákok továbbra is otthon tanulnak. A pedagógusok számára ez különösen nagy feladatot jelent, hiszen egyszerre kell személyesen és online is oktatniuk. “A hibrid oktatás a létező legnehezebb formája az oktatásnak, óriási kihívás a tanárok számára, amiben különösen sokat számítanak a karanténidőszakban felgyülemlett tapasztalatok: hogyan építsék fel az online megbeszéléseket, mire figyeljenek oda, mikor, milyen formában láthatóak a kamerában, mikor hallható jól az adott óra egy online közvetítés során” – világít rá Koren Balázs.
Kényszermegoldások helyett tervezés
A folytatás és a következő hónapok működésének kérdése továbbra is megválaszolatlan.
„Az iskolák sokkal felkészültebbek egy esetleges karanténoktatásra, mint márciusban. A legtöbben készülnek vészforgatókönyvvel egy újabb karantén időszakra, az elkezdett tanítási, tanulás módszereket igyekeznek tovább finomítani. A folytatásban a tapasztalatokat felhasználva és jó előkészítéssel már sokkal könnyebb lesz levezényelni egy esetleges újabb karantént. Amíg tavasszal kényszermegoldások születtek, ma már az a szempont, hogy hogyan tudunk egy hasonló helyzetre jobb megoldásokkal, ténylegesen felkészülni. Legyen szó akár hibrid, akár teljesen online oktatásról” – vélekedik Koren Balázs a helyzetről.
Magabiztosabb tanárok, tudatosabb szülők
A karanténidőszak által felgyorsított fejlődés a digitális oktatásban számottevő előrelépést jelentett, s bár villámgyorsan történt az átállás, a Telenor megbízásából az Ipsos által készített kutatás* alapján a szülők, tanulók 58%-a volt elégedett vele.
„A karanténoktatás rámutatott arra, hogy mennyire fontos a kütyük okos és felelős használata. Mind a tanulás, mind a szabadidő hasznos kelléke lehet, ezért elengedhetetlen, hogy tudatos eszközhasználókat neveljünk a gyerekekből. Ebben most már az iskolák mellett a szülők is egyre inkább partnerek lehetnek” – foglalja össze Koren Balázs.
* *A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)
